A legutóbbi bakelitjének címlapján, valamint a rajta lévő zenében is Theo Parrish ismét szorgalmasan alkotott, körvonalazva hóbortos vízióit a jövő soul-járól.
Kezdetben a hangok egy hamis biztonságérzetbe altatnak el, majd Parrish elkezd céltalanul sodródni a „Space Station”-ben, mielőtt bevezeti a basszust és a dobokat, amelyek végig kísérnek az utadon, amíg a zenét hallgatod. A szám le sem tagadhatja acid house származását, viszont a felvétel pontossága és az effektek az egyes elemeken határozottan más stílusra utalnak. Könnyedén lehetne koponya-bénító set-váltogató rock, vagy akár háttérzene a következő vacsorapartidon (hip, techno-beütéssel). Ez mind az EQ-nak köszönhető. Feltételezem ez mindig is egy olyan dolog volt, amiről Parrish híres volt.
A B oldal összességében valami más. Megfelelő alkoholizálásra buzdítónak valamint T-Pain karaoke estekre, Danny Bank vokáljai Auto-Tune-on voltak filterezve (legalábbis azt hiszem). Nehéz lenne beazonosítani Parrish soul hátterét, amely viszont elég funkos ahhoz, hogy csak simán élvezd a showt és ne rágódj azon, hogy milyen stílust hallgatsz. Egy újabb nélkülözhetetlen anyag az elektronikus zene egyik legbeszámíthatatlanabb előadójától.
Tracklista
A Space Station
B Going Through Changes