Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, hogy pár srác akik egész gyerekkorukat Nintendók, Atarik és Commodore 64ek bágyadt fényében, soha véget nem érő pixelcsaták és 8-bites prüntyögések közepette töltötték, egyszer csak fognák magukat és ezeket a kütyüket a kiveszik anyu garázsából, letörlik a két centi tömény port és ezután hangszerként használják fel őket?