Kicsit olyanra sikeredett, mintha Walter és Arno nem tudták volna, hogy egy buliba akarnak csábítani a zenével, vagy azt akarták, hogy egy gyertyafényes habfürdőt vegyél a kedveseddel. Szóval hogyan zárják 2008-at? Egy digitális újrakiadással, ahol a félresikerült albumról egybeszedik a „lassú számokat” és elnevezik Cinematic Shades-nek. Szükségtelen megemlíteni, hogy ez a meghökkentő lépés nem fogja kijavítani ezt a rossz évet a Booka Shade számára.
A rajongók alig várják a "Paper Plane" című számot, ami lényegében az egyetlen új ezen az albumon. És megint ott van egy Trentemøller féle "Outskirts" remix, ami újra életre kelti Anders "Take Me Under Your Skin" című számát, ami kifejezetten jó. Ez a szám egymagában megéri a pénzét, habár jobban megérte volna ezt valahogy máshogy kiadni
De miért tűnnek fel olyan számok, mint a "Solo City," "The Sun & The Neon Light," és "You Don't Know What You Mean to Me (J's Lullaby)" ugyanabban a formában, mint hat hónappal ezelőtt? Tehát a Cinematic Shades című albumon nincs semmi új.
Egy feledhetetlen koncertjük: